A magyar vizsla NEMZETI KINCS!

Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat – beleértve a rövidszőrű és a drótszőrű magyar vizslát is – nemzeti kinccsé nyilvánította.

• A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.
• A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.
• A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír.
• A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról – legalább 5 évente – a Kormány gondoskodik.
• A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben – nevükben és képi megjelenésükben – Magyarország szimbólumai.

A teljes jogszabály itt olvasható: 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

A magyar vizsla tulajdonosa MENTESSÉGET élvez az EBADÓ alól!

Az Országgyűlés döntése értelmében az Önkormányzatok által meghatározható Ebrendészeti hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem vonatkozik a a rövidszőrű és a drótszőrű magyar vizslára.
Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás:

•  a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett eb után.
• az ivartalanított eb után.
• állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után

A teljes jogszabály ott olvasható: 1998. évi XXVIII. törvény