Barion Pixel

Magyar Vizslák Világszövetségének Nemzetközi Főtenyészvizsga Szabályzata

 

    2020 július

Utoljára módosított: 2021. augusztus

 

  1. A vizsga célja

(1)  A Magyar Vizslák Világszövetsége (MVV) által rendezett Nemzetközi Főtenyészvizsga (NFV) célja, hogy:

  1. a) lehetőséget nyújtson a hazai és a külföldi magyar vizsla vezetőknek ahhoz, hogy

a vizsgán felmérhessék vizsla egyedeik mind küllemi (tenyésztési tulajdonságok), mind a mezőn és a vízben (munkavizsga) nyújtott teljesítményét;

  1. b) ösztönözze a tenyésztőket a magasabb szintű tenyésztésre;
  2. c) támogassa a vadászok és vizslavezetők számára a magyar vizslától elvárt küllemi, tenyésztési tulajdonságokat és a magasszintű vízi és mezei munka bemutatását.

(2) A vizsga csak akkor tudja célját beteljesíteni, ha a magas színvonal alapkövetelmény. Ezért kizárólag olyan kutyák nevezhetők a vizsgára, akik sikeresen teljesítették a tulajdonos lakhelye szerinti tenyésztési feltételeket és a tulajdonos lakhelye szerinti legalább alapfokú vadászati alkalmassági vizsgával vagy ország specifikusan az ezt helyettesítő vizsgával rendelkeznek.

 

  1. Nevezési követelmények

(1)  Kizárólag olyan kutyák nevezhetők a vizsgára, akik:

  1. a) FCI törzskönyvvel -vagy az FCI által elismert származási lappal – rendelkeznek;
  2. b) teljesítették valamelyik FCI tagország vagy szerződött partnerország tenyésztési feltételeit;
  3. c) és rendelkeznek a kutya tulajdonosának lakhelye szerinti, legalább alapfokú vadászati alkalmassági vizsgával, vagy ország specifikusan az ezt helyettesítő vizsgával.

(2) A nevezési feltételeknek legkésőbb a nevezés határnapjáig teljesülniük kell, a nevezéshez a feltételeket igazoló okiratok másolatban csatolandóak.

(3)  A nevezési lapot a nevezési határidő lejártáig a nevező országa szerint elismert felelős Fajtagondozó Szervezetnek kell elküldenie a MVV részére. Amennyiben adott ország FCI által elismert magyar vizsla Fajtagondozó Szervezettel nem rendelkezik, vagy a tulajdonos lakhelye nem FCI tagország, a vizsgázó egyénileg nevezhet.

(4) Ha a rendező fogadó képessége miatt szükséges, limitálható a résztvevők száma, erről a vizsga rendezője dönt és hirdeti ki a Nevezési Felhívás kiírásakor.

Egy vizslavezető maximum hat kutyát vezethet fel.

(5) A Főtenyészvizsga kötött időrendű. Minden esetben a küllembírálattal kezdődik, majd ezt követi a teljesítménybírálat. A mezei és vízi munka sorrendje felcserélhető. Azok az egyedek, akik az egyes vizsga részekben nem szerezték meg a minimálisan előírt eredményt nem vehetnek részt a további vizsga részeken.

 

III. A vizsga megrendezése

(1) A vizsgát ősszel tartják, szeptemberben vagy október első felében.

(2)  A rendező szervezet a vizsga megrendezéséhez olyan vadban gazdag területet kell kijelöljön, mely teljesíti a vizsga lebonyolításához szükséges minden elvárást.

(3) Magyarországon a MEOESZ VTBT elnöke, külföldön a rendező szervezet, a MVV beleegyezésével jelöli ki a vizsga vezetőbíróját. A résztvevő országok klubjai delegálhatnak országonként 2 különösen nagy tapasztalattal rendelkező FCI minősítéssel rendelkező vizsla teljesítménybírót és 2 FCI minősítéssel rendelkező küllembírót. A bírók tényleges kiválasztásáról a végső döntést Magyarországon a MEOESZ VTBT elnöke, külföldön a rendező szervezet a MVV beleegyezésével hozza meg.

(4) A Főtenyészvizsga három részből áll, A rendezvény első napján a küllembírálat, a második napján a munkafeladatok végrehajtása történik:

  1. Küllembírálat;
  2. Mezei és vízi munka teljesítmény elbírálása;
  3. Csoport legjobbjainak összevetése a mezei munkában.

 

  1. A vizsga levezetése

 

Küllembírálat

(1)  A küllembírálat az érvényes FCI standard leírásnak megfelelő legmagasabb szinten történik.

(2) A bírálatok fajtánként és ivaronként történnek, külön a rövidszőrű és drótszőrű és külön a kan és külön a szuka ivarú egyedeké. A bírálatot ringenként 3-3 FCI minősítéssel rendelkező küllembíró végzi. Az elbírált egyedek az alábbi minősítést kaphatják, ringenként egy győztest megjelölve, akik összevetéséből a legszebb rövidszőrű magyar vizsla / drótszőrű magyar vizsla illetve ellenkező nemű egyed kerül ki.

  • nem megfelelő
  • megfelelő
  • nagyon jó
  • kitűnő

(3)  Azok a kutyák, melyek nem szerezték meg a minimum nagyon jó minősítést a vizsga napján, nem vehetnek részt a vizsga további részeiben.

 

Teljesítmény vizsga

Feltételek

(1)  A résztvevő kutyákat minimum 3, maximum 6 fős csoportokba kell beosztani.

(2) Az egyes csoportokhoz 3 teljesítménybíró kerül beosztásra, akik valamennyi vizsgafeladatot elbírálják.

(2)  A feladatok teljesítését 0-4 közötti osztályzattal minősítjük. ennek az adott feladathoz tartozó értékszámmal képzett szorzata adja a feladat pontszámát.

 

Vizsga feladatok

Mezei munka

  • Orrhasználat, orrjóság
  • Keresési mód
  • Vad jelzése, ráhúzás, utánhúzás
  • Vadmegállás
  • Viselkedés vadkelésre
  • viselkedés lövésre
  • Engedelmesség mezőn, vezethetőség
  • Szárnyas vad megkeresése légszimattal és elhozása növényzettel fedett terepről

 

Vízi munka

  • Mélyvízi keresés és kajtatás nádban
  • Lőtt réce elhozása mély vízből

 

Értékelési Szabályok

Mezei munka

  1. a) Általános rendelkezések

(1) A mezei munkában minden kutyának a mezőn való vadkeresésre legalább két lehetőséget kell biztosítani, egyenként minimum 10 perces időtartammal.  A bírók kötelessége, hogy minden kutya többször lehetőséget kapjon a vaddal való találkozásra az esetleges hibák kizárására és a precíz bírálat kivitelezésére.

(2) Azok a kutyák, melyek nem érik el a bármely feladatnál a minimális pontszámot nem folytathatja a vizsgát.

  1. b) Feladatok részletezése
  2. Orrhasználat, orrjóság
  3. Keresési mód
  4. Vadmegállás, vadjelzés, ráhúzás és utánhúzás

 

  1. Orrhasználat, orrjóság (6)

A kutya orrjóságát a teljes mezei munka során kell értékelni. Az elbírálásnál figyelembe kell venni: milyen távolságról észleli a kutya a vadat, hogyan használja ki a szelet, a keresés irányát, a terepadottságokat, a szél erősségét, a levegő nedvességtartalmát és hőmérsékletét, a vad fajtáját, és a magabiztosságot a jelzésekben. A nyúl kihagyása nem jelenti azt, hogy a kutyának biztosan rossz az orra.

Azt a távolságot, ahonnan a kutya a vadat állja, itt nem kell figyelembe venni (inkább azt, milyen távolságról jelzi). A kutya reagálását olyan vadnyomokra, ahol a kutya nem látja a vadat   menekülni, figyelembe kell venni.

Jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy a vizsla mindig a szélre fordul, fejtartását a szélirány felé igazítja, tempóját az orrjósághoz, a terepadottságokhoz igazítja. Fejét keresés közben magasabban tartó vizslának mindig jobb az orra, mint a talajt állandóan szimatoló, csapázgató vizslának.

Az orr elbírálásához alapos megfigyelés, tudás és tapasztalat szükséges.

Hibák:

A vad jelzése kis távolságra jó széllel.

A vad kihagyása, vagy, ha beleszalad a vadba.

Stabil állás vad nyomon, csapán, a vad fekvőhelyén stb.

Állandó földön szimatolás, csapázgatás, alacsony fejtartás.

 

  1. Keresési mód (5)

A megfelelően gyors, egyenletes tempójú, tervszerű, céltudatos, ki- tartó keresés a követelmény, lehetőleg magas orral, vágtában. A keresésnek mindig tükröznie kell a vadászszenvedélyt és a találni akarást. Lekeresetlen terület ne maradjon, a fordulókat mindig a szélhez igazítsa. Ideális a 100 – 140   méteres keresési szélesség tereptő függően, a vezető előtt kb. 20-50 méterre. A keresési stílus összetevője a harmonikus, fajtára jellemző mozgás és fejtartás is.

A keresés időtartama minden kutyánál legalább 10 perc legyen, de a hiteles bírálat érdekében ezt a bírók meghosszabbíthatják néhány perccel.

 

Hibák: A fent ismertetettektől való eltérés hibának számít.

Tervszerűtlen keresés,

Csak homlokszéllel (előre) keresés, túl kicsi keresési szélesség

A vezetőhöz való túlzott kötődés vagy a kapcsolat hiánya,

Lassú mozgás.

Keresés orrhasználat és találni akarás nélkül.

 

  1. A vad jelzése, ráhúzás, utánhúzás (4)

Keresés közben az észlelt vadat a kutyának magabiztosan és egyértelműen jeleznie kell.

A jelzés után, a szituáció és a vad viselkedése függvényében a kutya vagy azonnal áll, vagy lassuló mozgással a vadra ráhúz, majd a vadat határozottan állja.

Állás után, ha a vad előtte fut, utána kell húznia úgy, hogy őt a gazdája követhesse.  Utánhúzáskor a kutya mindig a vezetője előtt, önállóan, kifejezően, határozottan dolgozzon, mindig maradjon kontaktusban a vaddal, csapázás csak akkor elfogadható, ha a vad hátszéllel menekül.

Pozitívan kell értékelni, ha a kutya a menekülő vad elé kerül és állással rögzíti.

A kutya vezetője nem előzheti meg a kutyát, nem keresheti a vadat, a kutya és a vad között nem mozoghat, kivéve, ha a bíró a meglapuló vad felkeltésére utasítást ad. Megengedett az utánhúzásra hangjellel történő biztatás vagy csitítás.

A ráhúzás, állás, utánhúzás során a vezető nem érintheti meg a kutyát.

 

Hibák:

túl gyors ráhúzás, utánhúzás

a vad kinyomása parancs nélkül

utánhúzás hiánya

ha nem lesz meg a vad

 

  1. A vadmegállás (5)

Keresés közben a kutyának a talált vadat annyi ideig kell nyugodtan, biztosan és a fajtára jellemző módon állnia, amíg a vad föl nem kel, vagy fel nem keltik.

Vadnyomot, fekhelyet a kutyának csak rövid állással szabad jeleznie. A bizonyíthatóan kétszeri vad kihagyás (vad meg nem állás) kizárást jelent. A két futam alatt tapasztalt vad előtti viselkedéseket átlagolni kell, mely a végleges osztályzatot adja.

 

Hibák:

rövid vagy nem biztos állás

a vad idő előtti felrebbentése

üres állás

ha parancsra áll

a vad megtagadása (nem állja meg, elfordul és továbbmegy a megtalált vadtól)

 

Engedelmesség

  1. Viselkedés vadkelésre
  2. Viselkedés lövésre
  3. Engedelmesség mezőn és vezethetőség

 

  1. Viselkedés vadkelésre (3)

 

A kutya a vezetője által felkeltett, vagy menekülő szárnyas vagy szőrmés vad kelésére viselkedjék nyugodtan, maradjon helyben. Minden parancs hiba, ami csökkenti az osztályzatot.

 

Hibák:

a menekülő szárnyas vad után perdül vagy ugrik

egészséges szárnyas vad megfogása

ha a kutya szőrmés vadat üldöz, de a vezetője parancsára

abbahagyja, legfeljebb 3-as osztályzatot kaphat

kétszeri   utánperdülés.  egyszeri vadűzés, valamint élővad megfogás esetén 0 az osztályzat.

 

6.Viselkedés lövésre (3)

A vizsga során a vadat nem lőjük meg. A lövés után a kutyának nyugodtan kell viselkednie, helyben kell maradnia.

A feladat akkor ért véget, amikor a bíró utasítására a vezető pórázra veszi kutyáját.

 

  1. Engedelmesség mezőn, vezethetőség (3)

Ezt a feladatot a teljes mezei keresés során kell elbírálni. A kutya kéz és /vagy hangjelre azonnal reagáljon és hajtsa végre a vezetője parancsát. Ismételt parancsadás csökkenti az osztályzatot.

A vezethetőség a vezető és a vizsla közötti együttműködés feltétele. Ezt beszámítjuk az engedelmesség osztályzatba. A vezethetőség fejezi ki a vizsla irányíthatóságát, az állandó kapcsolattartást a vezető- vel, valamint az állandó készenlétet a vezető parancsainak teljesítésére. Az engedelmesség a jó kiképzés kifejezője, előfeltétele a vadászati használhatóságnak. Az osztályzat  megállapításánál figyelembe kell venni a „Viselkedés vadkeléskor” és „Viselkedés lövésre” feladatoknál nyújtott teljesítményt is.

 

Elhozás

Lőtt vad megkeresése légszimattal, feltétlen elhozás (4)

Idő: 10 perc

A légszimattal keresés és feltétlen elhozás lényege, hogy a kutya a bárhol megtalált, kihűlt vadat (egy szárnyas) parancs nélkül felvegye, és vezetőjéhez vigye.

Ezt a gyakorlatot növényzettel borított területen végezhetjük el.

A vezető kutyáját legalább 50 lépésről, a bírók által kijelölt helyről elhozási parancs nélkül a területen mezei keresésre küldi. Amikor a kutya a lőtt vad közelébe ér, vezető  már  semmilyen  utasítást  nem  adhat. Amennyiben a vezető elhozási parancsot ad, a kutya 1-es osztályzatot kap.  A mennyiben a vad megtalálásakor azt nem veszi fel, 0 osztályzatot kap.

4-es osztályzatot akkor kap a kutya, ha a körülmények között elvárható gyorsasággal teljesíti a feladatot. Hiba, ha túl sokat kell irányítani, buzdítani.

 

  1. Lőtt vad elhozás (3)

A megtalált vadat a kutyának fel kell vennie és közvetlenül a vezetőjéhez a legrövidebb úton vinnie, ülve a vadat a szájában tartani a vezetője előtt, amíg vezetője maximum egy fél lépés megtételével, egy méteres félkörön belül el nem veszi. Ha a kutya az átadás során nem ül le, 3-as osztályzattal értékelendő. Amennyiben a kutya a vezetője előtt ejti ki a vadat, 2-es osztályzatnál jobb nem adható. Ha a kutya egy méteren kívül ül le, nem tekinthető átadásnak, maximum 1-es osztályzat adható. Átadásnál egy parancs adható, a továbbiakban bármilyen parancs 1 jeggyel csökkenti az osztályzatot.

Értékelendő: a vad felvevése, a fogás, a hozás és a tartás. Ha fogásigazítás céljából leteszi, de a fejét fel sem emelve parancs nélkül folytatja a munkát, nem hiba.

Ha a kutya leteszi a vadat és parancsra sem folytatja az elhozást, 0-val értékelendő, mert a vad nem került kézhez.

Hibák: a kemény fogás, amikor a vad sérül, a vad többszöri letétele, gyömöszölése, bizonytalan fogás, vagy ha a kutya indokolatlanul sokat időzik a vad felvételekor.

 

Vízi munka

  1. a) Mélyvízi keresés, és kajtatás nádban

(1) A kutyát keresésre kell küldeni a vízállásos náddal és szabad vízfelülettel rendelkező kijelölt területre. A kutyának a bírók által meghatározott területen a nádat és a nyílt vízfelületet is önállóan át kell keresnie. Ebben a vizsgarészben fontos, hogy a kutya megmutassa a vízi munka iránti szenvedélyét, az orrhasználatot, a tudatos keresési stílust és a kitartást.

(2) A kutyavezető a partról irányíthatja a kutyát a vízben, azonban az állandó irányítás pontlevonással jár.  Ha a kutya a nádból kijön vezetője utasítására oda vissza kell mennie és a keresést folytatnia kell.

(3)  Ha a kutya a keresés során récét talál és azt kihajtja a növényzettel fedett részről és már szemmel követi, az erre előzetesen kijelölt és felhatalmazott személynek meg kell lőnie a récét, ha ezzel másokat nem veszélyeztet.

(4)  A kutyának külön parancs nélkül kell elhozni a vízből a lőtt récét.

(5)  Az a kutya, amelyik megtalálja a lőtt vadat, de nem veszi fel külön parancs nélkül, nem teljesítheti a vizsgát.

(6)  Ha a kutya nem tudja kihajtani a récét, vagy nem lehet azt meglőni, a bíróknak akkor is minősíteniük kell a kutya munkáját.

(7)  Ha a kutyának nem volt alkalma az előtte meglőtt récét elhozni, vagy a kajtatás során nem sikerült a récét elejteni, akkor egy lőtt récét kell messzire a nyílt vízre dobni és azt elhozatni vele. Amikor a kutya már a nyílt vízben úszik, akkor egy lövést kell a vízre leadni a réce irányába.

(8) Amennyiben a keresés során récét talál a vizsla, de nem követi, lefordul róla, otthagyja, maximum 2-es osztályzattal értékelhető.

  1. b) Mélyvízi keresés, nádi kajtatás és lőtt réce mélyvízi elhozásának elbírálása

 

Idő: 10 perc

A feladat lényege, hogy a kutya a kijelölt szakaszt keresse át, hogy az onnan kihajtott, felkeltett vadat a vadász meglőhesse.

A kutyának gazdája parancsára a nádat készségesen, megfelelő szélességben és mélységben (mély vízben lévő nádrészeket is beleértve) módszeresen kell átdolgoznia. A kutya dolgozzon önállóan, de vezetőjével maradjon kapcsolatban. A kutya élénkítése és csendes irányítása nem hiba. A vezető követheti kutyája munkáját a nád szélénél. Ha a kutya kijön a nádból, vezetője utasítására azonnal vissza kell fordulnia.

Minden kutyának külön nádszakaszt kell biztosítani, egymástól legalább 20 méterre.

Hibák:

az önállótlan munka,

túl gyakori vagy túl hangos bíztatás,

ha kikerül a kézből, és nem tart kapcsolatot vezetőjével,

ha nem keresi át a rendelkezésre álló területet.

 

Mélyvízi elhozás

A bíró a récét kb. 15-20 méterre a mély vízbe dobja. A kutya a réce bedobását láthatja. Amikor a kutya a vízben úszik a tőkés réce felé, a vad mellé kell lőni. A kutyának a récét hoznia kell, és korrekten átadni.

Ha a kutya a lövésre visszafordul és vezetője parancsára sem megy újra a vadért és a vízből kijön, a kutya a versenyből kizárandó.

Amennyiben a nádi kajtatás feladat  elhozással  végződött,  a  két  elhozásra kapott osztályzat átlaga adja a végső osztályzatot.

 

  1. Érdeklődés vad iránt (5)

Az egész vizsga során, minden feladatnál értékeljük. A kutya keresése intenzív találni akarást tükrözzön, élő vaddal való találkozáskor szenvedélyesen törekedjen a (vaddal való) kapcsolat megtartására, vízben a vad űzésére, keresésére mindaddig, amíg az terítékre nem kerül.

Lőtt vad esetében fenntartás, bizonytalanság nélkül fogja meg / vegye fel azt.

 

  1. Temperamentum, munkakedv, vízkedvelés (3)

Az egész vizsga során értékeljük.

– Figyelembe kell venni a viszonyulást az idegen emberekhez, kutyákhoz;

– törekszik-e a kapcsolattartásra vezetőjével.

– Mutasson kifejezett érdeklődést a feladatok iránt, akarjon dolgozni.

– Fenntartás nélkül, egy parancsra menjen be a vízbe, a nádasba, kitartóan és szenvedélyesen dolgozzon.

A vizsga során amennyiben a bírók úgy döntenek, van lehetőség a kiemelkedő öröklött tulajdonságokat (orrhasználat/orrjóság, vadmegállás, keresési mód) bemutató egyedeknél a 4-es osztályzat mellett egy felkiáltójellel jelezni.

 

A legsikeresebben vizsgázott kutyák bemutatása- Barrage

(1) A vizsga végén a bírók minden csoportból kiválaszthatják a legtöbb pontot szerzett I. díjas kutyát, melyet barrage (páros mezei keresés) során összevetnek. Pontegyenlőség esetén a bírók döntik el melyik kutyát küldik barrage-ra.

A barrage-ban elért teljesítményre a kutyák szöveges minősítést kapnak, amely a vizsgán szerzett pontokat nem befolyásolja.

(2)  Erre a feladatra vadban gazdag területet kell kiválasztani, így a kutyák be tudják mutatni munkájukat a mezőn, mely magába foglalja a szekundálást és a közös munkát.

 

BÍRÁLATI LAP MINTA

 

 

 

 

 

 

1.

Feladat

 

 

 

 

 

Orrhasználat, orrjóság

Érték szám

 

 

 

 

6

Osztályzat

 

 

 

 

 

 

díjhoz szükséges osztályzat

 I.

 

 

 

4

II.

 

 

 

3

III.

 

 

 

2

2. Keresési mód 5   4 3 2
3. A vad jelzése, ráhúzás, utánhúzás 4   3 2 1
4. Vadmegállás 5   4 3 2
5. Viselkedés vadkelésre 3   3 2 1
6. Viselkedés lövésre 3   3 2 1
7. Engedelmesség mezőn 3   3 2 1
8.

Lőtt vad megkeresése légszimattal

(feltétlen elhozás)

4   3 2 1
9. Lőtt vad elhozás 3   3 2 1
             
  Mezei munka összesen     124 88 52
10. Kajtatás nádban 6   4 3 2
11. Lőtt réce elhozása mélyvízből 3   3 2 1
12. Irányíthatóság, engedelmesség vízben 3   3 2 1
             
  Vízi munka összesen     42 30 18
             
13. Érdeklődés vad után 5   4 3 2
14. Temperamentum, munkakedv, vízkedvelés 3   3 2 1
  Általános vadászati tulajdonságok összesen     29 21 13
  MINDÖSSZESEN     195 139 83