Magyar Vizslák Világszövetségének Nemzetközi Főtenyészvizsga Szabályzata
- 2020 július
Utoljára módosított: 2021. augusztus
- A vizsga célja
(1) A Magyar Vizslák Világszövetsége (MVV) által rendezett Nemzetközi Főtenyészvizsga (NFV) célja, hogy:
- a) lehetőséget nyújtson a hazai és a külföldi magyar vizsla vezetőknek ahhoz, hogy
a vizsgán felmérhessék vizsla egyedeik mind küllemi (tenyésztési tulajdonságok), mind a mezőn és a vízben (munkavizsga) nyújtott teljesítményét;
- b) ösztönözze a tenyésztőket a magasabb szintű tenyésztésre;
- c) támogassa a vadászok és vizslavezetők számára a magyar vizslától elvárt küllemi, tenyésztési tulajdonságokat és a magasszintű vízi és mezei munka bemutatását.
(2) A vizsga csak akkor tudja célját beteljesíteni, ha a magas színvonal alapkövetelmény. Ezért kizárólag olyan kutyák nevezhetők a vizsgára, akik sikeresen teljesítették a tulajdonos lakhelye szerinti tenyésztési feltételeket és a tulajdonos lakhelye szerinti legalább alapfokú vadászati alkalmassági vizsgával vagy ország specifikusan az ezt helyettesítő vizsgával rendelkeznek.
- Nevezési követelmények
(1) Kizárólag olyan kutyák nevezhetők a vizsgára, akik:
- a) FCI törzskönyvvel -vagy az FCI által elismert származási lappal – rendelkeznek;
- b) teljesítették valamelyik FCI tagország vagy szerződött partnerország tenyésztési feltételeit;
- c) és rendelkeznek a kutya tulajdonosának lakhelye szerinti, legalább alapfokú vadászati alkalmassági vizsgával, vagy ország specifikusan az ezt helyettesítő vizsgával.
(2) A nevezési feltételeknek legkésőbb a nevezés határnapjáig teljesülniük kell, a nevezéshez a feltételeket igazoló okiratok másolatban csatolandóak.
(3) A nevezési lapot a nevezési határidő lejártáig a nevező országa szerint elismert felelős Fajtagondozó Szervezetnek kell elküldenie a MVV részére. Amennyiben adott ország FCI által elismert magyar vizsla Fajtagondozó Szervezettel nem rendelkezik, vagy a tulajdonos lakhelye nem FCI tagország, a vizsgázó egyénileg nevezhet.
(4) Ha a rendező fogadó képessége miatt szükséges, limitálható a résztvevők száma, erről a vizsga rendezője dönt és hirdeti ki a Nevezési Felhívás kiírásakor.
Egy vizslavezető maximum hat kutyát vezethet fel.
(5) A Főtenyészvizsga kötött időrendű. Minden esetben a küllembírálattal kezdődik, majd ezt követi a teljesítménybírálat. A mezei és vízi munka sorrendje felcserélhető. Azok az egyedek, akik az egyes vizsga részekben nem szerezték meg a minimálisan előírt eredményt nem vehetnek részt a további vizsga részeken.
III. A vizsga megrendezése
(1) A vizsgát ősszel tartják, szeptemberben vagy október első felében.
(2) A rendező szervezet a vizsga megrendezéséhez olyan vadban gazdag területet kell kijelöljön, mely teljesíti a vizsga lebonyolításához szükséges minden elvárást.
(3) Magyarországon a MEOESZ VTBT elnöke, külföldön a rendező szervezet, a MVV beleegyezésével jelöli ki a vizsga vezetőbíróját. A résztvevő országok klubjai delegálhatnak országonként 2 különösen nagy tapasztalattal rendelkező FCI minősítéssel rendelkező vizsla teljesítménybírót és 2 FCI minősítéssel rendelkező küllembírót. A bírók tényleges kiválasztásáról a végső döntést Magyarországon a MEOESZ VTBT elnöke, külföldön a rendező szervezet a MVV beleegyezésével hozza meg.
(4) A Főtenyészvizsga három részből áll, A rendezvény első napján a küllembírálat, a második napján a munkafeladatok végrehajtása történik:
- Küllembírálat;
- Mezei és vízi munka teljesítmény elbírálása;
- Csoport legjobbjainak összevetése a mezei munkában.
- A vizsga levezetése
Küllembírálat
(1) A küllembírálat az érvényes FCI standard leírásnak megfelelő legmagasabb szinten történik.
(2) A bírálatok fajtánként és ivaronként történnek, külön a rövidszőrű és drótszőrű és külön a kan és külön a szuka ivarú egyedeké. A bírálatot ringenként 3-3 FCI minősítéssel rendelkező küllembíró végzi. Az elbírált egyedek az alábbi minősítést kaphatják, ringenként egy győztest megjelölve, akik összevetéséből a legszebb rövidszőrű magyar vizsla / drótszőrű magyar vizsla illetve ellenkező nemű egyed kerül ki.
- nem megfelelő
- megfelelő
- jó
- nagyon jó
- kitűnő
(3) Azok a kutyák, melyek nem szerezték meg a minimum nagyon jó minősítést a vizsga napján, nem vehetnek részt a vizsga további részeiben.
Teljesítmény vizsga
Feltételek
(1) A résztvevő kutyákat minimum 3, maximum 6 fős csoportokba kell beosztani.
(2) Az egyes csoportokhoz 3 teljesítménybíró kerül beosztásra, akik valamennyi vizsgafeladatot elbírálják.
(2) A feladatok teljesítését 0-4 közötti osztályzattal minősítjük. ennek az adott feladathoz tartozó értékszámmal képzett szorzata adja a feladat pontszámát.
Vizsga feladatok
Mezei munka
- Orrhasználat, orrjóság
- Keresési mód
- Vad jelzése, ráhúzás, utánhúzás
- Vadmegállás
- Viselkedés vadkelésre
- viselkedés lövésre
- Engedelmesség mezőn, vezethetőség
- Szárnyas vad megkeresése légszimattal és elhozása növényzettel fedett terepről
Vízi munka
- Mélyvízi keresés és kajtatás nádban
- Lőtt réce elhozása mély vízből
Értékelési Szabályok
Mezei munka
- a) Általános rendelkezések
(1) A mezei munkában minden kutyának a mezőn való vadkeresésre legalább két lehetőséget kell biztosítani, egyenként minimum 10 perces időtartammal. A bírók kötelessége, hogy minden kutya többször lehetőséget kapjon a vaddal való találkozásra az esetleges hibák kizárására és a precíz bírálat kivitelezésére.
(2) Azok a kutyák, melyek nem érik el a bármely feladatnál a minimális pontszámot nem folytathatja a vizsgát.
- b) Feladatok részletezése
- Orrhasználat, orrjóság
- Keresési mód
- Vadmegállás, vadjelzés, ráhúzás és utánhúzás
- Orrhasználat, orrjóság (6)
A kutya orrjóságát a teljes mezei munka során kell értékelni. Az elbírálásnál figyelembe kell venni: milyen távolságról észleli a kutya a vadat, hogyan használja ki a szelet, a keresés irányát, a terepadottságokat, a szél erősségét, a levegő nedvességtartalmát és hőmérsékletét, a vad fajtáját, és a magabiztosságot a jelzésekben. A nyúl kihagyása nem jelenti azt, hogy a kutyának biztosan rossz az orra.
Azt a távolságot, ahonnan a kutya a vadat állja, itt nem kell figyelembe venni (inkább azt, milyen távolságról jelzi). A kutya reagálását olyan vadnyomokra, ahol a kutya nem látja a vadat menekülni, figyelembe kell venni.
Jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy a vizsla mindig a szélre fordul, fejtartását a szélirány felé igazítja, tempóját az orrjósághoz, a terepadottságokhoz igazítja. Fejét keresés közben magasabban tartó vizslának mindig jobb az orra, mint a talajt állandóan szimatoló, csapázgató vizslának.
Az orr elbírálásához alapos megfigyelés, tudás és tapasztalat szükséges.
Hibák:
A vad jelzése kis távolságra jó széllel.
A vad kihagyása, vagy, ha beleszalad a vadba.
Stabil állás vad nyomon, csapán, a vad fekvőhelyén stb.
Állandó földön szimatolás, csapázgatás, alacsony fejtartás.
- Keresési mód (5)
A megfelelően gyors, egyenletes tempójú, tervszerű, céltudatos, ki- tartó keresés a követelmény, lehetőleg magas orral, vágtában. A keresésnek mindig tükröznie kell a vadászszenvedélyt és a találni akarást. Lekeresetlen terület ne maradjon, a fordulókat mindig a szélhez igazítsa. Ideális a 100 – 140 méteres keresési szélesség tereptő függően, a vezető előtt kb. 20-50 méterre. A keresési stílus összetevője a harmonikus, fajtára jellemző mozgás és fejtartás is.
A keresés időtartama minden kutyánál legalább 10 perc legyen, de a hiteles bírálat érdekében ezt a bírók meghosszabbíthatják néhány perccel.
Hibák: A fent ismertetettektől való eltérés hibának számít.
Tervszerűtlen keresés,
Csak homlokszéllel (előre) keresés, túl kicsi keresési szélesség
A vezetőhöz való túlzott kötődés vagy a kapcsolat hiánya,
Lassú mozgás.
Keresés orrhasználat és találni akarás nélkül.
- A vad jelzése, ráhúzás, utánhúzás (4)
Keresés közben az észlelt vadat a kutyának magabiztosan és egyértelműen jeleznie kell.
A jelzés után, a szituáció és a vad viselkedése függvényében a kutya vagy azonnal áll, vagy lassuló mozgással a vadra ráhúz, majd a vadat határozottan állja.
Állás után, ha a vad előtte fut, utána kell húznia úgy, hogy őt a gazdája követhesse. Utánhúzáskor a kutya mindig a vezetője előtt, önállóan, kifejezően, határozottan dolgozzon, mindig maradjon kontaktusban a vaddal, csapázás csak akkor elfogadható, ha a vad hátszéllel menekül.
Pozitívan kell értékelni, ha a kutya a menekülő vad elé kerül és állással rögzíti.
A kutya vezetője nem előzheti meg a kutyát, nem keresheti a vadat, a kutya és a vad között nem mozoghat, kivéve, ha a bíró a meglapuló vad felkeltésére utasítást ad. Megengedett az utánhúzásra hangjellel történő biztatás vagy csitítás.
A ráhúzás, állás, utánhúzás során a vezető nem érintheti meg a kutyát.
Hibák:
túl gyors ráhúzás, utánhúzás
a vad kinyomása parancs nélkül
utánhúzás hiánya
ha nem lesz meg a vad
- A vadmegállás (5)
Keresés közben a kutyának a talált vadat annyi ideig kell nyugodtan, biztosan és a fajtára jellemző módon állnia, amíg a vad föl nem kel, vagy fel nem keltik.
Vadnyomot, fekhelyet a kutyának csak rövid állással szabad jeleznie. A bizonyíthatóan kétszeri vad kihagyás (vad meg nem állás) kizárást jelent. A két futam alatt tapasztalt vad előtti viselkedéseket átlagolni kell, mely a végleges osztályzatot adja.
Hibák:
rövid vagy nem biztos állás
a vad idő előtti felrebbentése
üres állás
ha parancsra áll
a vad megtagadása (nem állja meg, elfordul és továbbmegy a megtalált vadtól)
Engedelmesség
- Viselkedés vadkelésre
- Viselkedés lövésre
- Engedelmesség mezőn és vezethetőség
- Viselkedés vadkelésre (3)
A kutya a vezetője által felkeltett, vagy menekülő szárnyas vagy szőrmés vad kelésére viselkedjék nyugodtan, maradjon helyben. Minden parancs hiba, ami csökkenti az osztályzatot.
Hibák:
a menekülő szárnyas vad után perdül vagy ugrik
egészséges szárnyas vad megfogása
ha a kutya szőrmés vadat üldöz, de a vezetője parancsára
abbahagyja, legfeljebb 3-as osztályzatot kaphat
kétszeri utánperdülés. egyszeri vadűzés, valamint élővad megfogás esetén 0 az osztályzat.
6.Viselkedés lövésre (3)
A vizsga során a vadat nem lőjük meg. A lövés után a kutyának nyugodtan kell viselkednie, helyben kell maradnia.
A feladat akkor ért véget, amikor a bíró utasítására a vezető pórázra veszi kutyáját.
- Engedelmesség mezőn, vezethetőség (3)
Ezt a feladatot a teljes mezei keresés során kell elbírálni. A kutya kéz és /vagy hangjelre azonnal reagáljon és hajtsa végre a vezetője parancsát. Ismételt parancsadás csökkenti az osztályzatot.
A vezethetőség a vezető és a vizsla közötti együttműködés feltétele. Ezt beszámítjuk az engedelmesség osztályzatba. A vezethetőség fejezi ki a vizsla irányíthatóságát, az állandó kapcsolattartást a vezető- vel, valamint az állandó készenlétet a vezető parancsainak teljesítésére. Az engedelmesség a jó kiképzés kifejezője, előfeltétele a vadászati használhatóságnak. Az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a „Viselkedés vadkeléskor” és „Viselkedés lövésre” feladatoknál nyújtott teljesítményt is.
Elhozás
Lőtt vad megkeresése légszimattal, feltétlen elhozás (4)
Idő: 10 perc
A légszimattal keresés és feltétlen elhozás lényege, hogy a kutya a bárhol megtalált, kihűlt vadat (egy szárnyas) parancs nélkül felvegye, és vezetőjéhez vigye.
Ezt a gyakorlatot növényzettel borított területen végezhetjük el.
A vezető kutyáját legalább 50 lépésről, a bírók által kijelölt helyről elhozási parancs nélkül a területen mezei keresésre küldi. Amikor a kutya a lőtt vad közelébe ér, vezető már semmilyen utasítást nem adhat. Amennyiben a vezető elhozási parancsot ad, a kutya 1-es osztályzatot kap. A mennyiben a vad megtalálásakor azt nem veszi fel, 0 osztályzatot kap.
4-es osztályzatot akkor kap a kutya, ha a körülmények között elvárható gyorsasággal teljesíti a feladatot. Hiba, ha túl sokat kell irányítani, buzdítani.
- Lőtt vad elhozás (3)
A megtalált vadat a kutyának fel kell vennie és közvetlenül a vezetőjéhez a legrövidebb úton vinnie, ülve a vadat a szájában tartani a vezetője előtt, amíg vezetője maximum egy fél lépés megtételével, egy méteres félkörön belül el nem veszi. Ha a kutya az átadás során nem ül le, 3-as osztályzattal értékelendő. Amennyiben a kutya a vezetője előtt ejti ki a vadat, 2-es osztályzatnál jobb nem adható. Ha a kutya egy méteren kívül ül le, nem tekinthető átadásnak, maximum 1-es osztályzat adható. Átadásnál egy parancs adható, a továbbiakban bármilyen parancs 1 jeggyel csökkenti az osztályzatot.
Értékelendő: a vad felvevése, a fogás, a hozás és a tartás. Ha fogásigazítás céljából leteszi, de a fejét fel sem emelve parancs nélkül folytatja a munkát, nem hiba.
Ha a kutya leteszi a vadat és parancsra sem folytatja az elhozást, 0-val értékelendő, mert a vad nem került kézhez.
Hibák: a kemény fogás, amikor a vad sérül, a vad többszöri letétele, gyömöszölése, bizonytalan fogás, vagy ha a kutya indokolatlanul sokat időzik a vad felvételekor.
Vízi munka
- a) Mélyvízi keresés, és kajtatás nádban
(1) A kutyát keresésre kell küldeni a vízállásos náddal és szabad vízfelülettel rendelkező kijelölt területre. A kutyának a bírók által meghatározott területen a nádat és a nyílt vízfelületet is önállóan át kell keresnie. Ebben a vizsgarészben fontos, hogy a kutya megmutassa a vízi munka iránti szenvedélyét, az orrhasználatot, a tudatos keresési stílust és a kitartást.
(2) A kutyavezető a partról irányíthatja a kutyát a vízben, azonban az állandó irányítás pontlevonással jár. Ha a kutya a nádból kijön vezetője utasítására oda vissza kell mennie és a keresést folytatnia kell.
(3) Ha a kutya a keresés során récét talál és azt kihajtja a növényzettel fedett részről és már szemmel követi, az erre előzetesen kijelölt és felhatalmazott személynek meg kell lőnie a récét, ha ezzel másokat nem veszélyeztet.
(4) A kutyának külön parancs nélkül kell elhozni a vízből a lőtt récét.
(5) Az a kutya, amelyik megtalálja a lőtt vadat, de nem veszi fel külön parancs nélkül, nem teljesítheti a vizsgát.
(6) Ha a kutya nem tudja kihajtani a récét, vagy nem lehet azt meglőni, a bíróknak akkor is minősíteniük kell a kutya munkáját.
(7) Ha a kutyának nem volt alkalma az előtte meglőtt récét elhozni, vagy a kajtatás során nem sikerült a récét elejteni, akkor egy lőtt récét kell messzire a nyílt vízre dobni és azt elhozatni vele. Amikor a kutya már a nyílt vízben úszik, akkor egy lövést kell a vízre leadni a réce irányába.
(8) Amennyiben a keresés során récét talál a vizsla, de nem követi, lefordul róla, otthagyja, maximum 2-es osztályzattal értékelhető.
- b) Mélyvízi keresés, nádi kajtatás és lőtt réce mélyvízi elhozásának elbírálása
Idő: 10 perc
A feladat lényege, hogy a kutya a kijelölt szakaszt keresse át, hogy az onnan kihajtott, felkeltett vadat a vadász meglőhesse.
A kutyának gazdája parancsára a nádat készségesen, megfelelő szélességben és mélységben (mély vízben lévő nádrészeket is beleértve) módszeresen kell átdolgoznia. A kutya dolgozzon önállóan, de vezetőjével maradjon kapcsolatban. A kutya élénkítése és csendes irányítása nem hiba. A vezető követheti kutyája munkáját a nád szélénél. Ha a kutya kijön a nádból, vezetője utasítására azonnal vissza kell fordulnia.
Minden kutyának külön nádszakaszt kell biztosítani, egymástól legalább 20 méterre.
Hibák:
az önállótlan munka,
túl gyakori vagy túl hangos bíztatás,
ha kikerül a kézből, és nem tart kapcsolatot vezetőjével,
ha nem keresi át a rendelkezésre álló területet.
Mélyvízi elhozás
A bíró a récét kb. 15-20 méterre a mély vízbe dobja. A kutya a réce bedobását láthatja. Amikor a kutya a vízben úszik a tőkés réce felé, a vad mellé kell lőni. A kutyának a récét hoznia kell, és korrekten átadni.
Ha a kutya a lövésre visszafordul és vezetője parancsára sem megy újra a vadért és a vízből kijön, a kutya a versenyből kizárandó.
Amennyiben a nádi kajtatás feladat elhozással végződött, a két elhozásra kapott osztályzat átlaga adja a végső osztályzatot.
- Érdeklődés vad iránt (5)
Az egész vizsga során, minden feladatnál értékeljük. A kutya keresése intenzív találni akarást tükrözzön, élő vaddal való találkozáskor szenvedélyesen törekedjen a (vaddal való) kapcsolat megtartására, vízben a vad űzésére, keresésére mindaddig, amíg az terítékre nem kerül.
Lőtt vad esetében fenntartás, bizonytalanság nélkül fogja meg / vegye fel azt.
- Temperamentum, munkakedv, vízkedvelés (3)
Az egész vizsga során értékeljük.
– Figyelembe kell venni a viszonyulást az idegen emberekhez, kutyákhoz;
– törekszik-e a kapcsolattartásra vezetőjével.
– Mutasson kifejezett érdeklődést a feladatok iránt, akarjon dolgozni.
– Fenntartás nélkül, egy parancsra menjen be a vízbe, a nádasba, kitartóan és szenvedélyesen dolgozzon.
A vizsga során amennyiben a bírók úgy döntenek, van lehetőség a kiemelkedő öröklött tulajdonságokat (orrhasználat/orrjóság, vadmegállás, keresési mód) bemutató egyedeknél a 4-es osztályzat mellett egy felkiáltójellel jelezni.
A legsikeresebben vizsgázott kutyák bemutatása- Barrage
(1) A vizsga végén a bírók minden csoportból kiválaszthatják a legtöbb pontot szerzett I. díjas kutyát, melyet barrage (páros mezei keresés) során összevetnek. Pontegyenlőség esetén a bírók döntik el melyik kutyát küldik barrage-ra.
A barrage-ban elért teljesítményre a kutyák szöveges minősítést kapnak, amely a vizsgán szerzett pontokat nem befolyásolja.
(2) Erre a feladatra vadban gazdag területet kell kiválasztani, így a kutyák be tudják mutatni munkájukat a mezőn, mely magába foglalja a szekundálást és a közös munkát.
BÍRÁLATI LAP MINTA
1. |
Feladat
Orrhasználat, orrjóság |
Érték szám
6 |
Osztályzat
|
díjhoz szükséges osztályzat | ||
I.
4 |
II.
3 |
III.
2 |
||||
2. | Keresési mód | 5 | 4 | 3 | 2 | |
3. | A vad jelzése, ráhúzás, utánhúzás | 4 | 3 | 2 | 1 | |
4. | Vadmegállás | 5 | 4 | 3 | 2 | |
5. | Viselkedés vadkelésre | 3 | 3 | 2 | 1 | |
6. | Viselkedés lövésre | 3 | 3 | 2 | 1 | |
7. | Engedelmesség mezőn | 3 | 3 | 2 | 1 | |
8. |
Lőtt vad megkeresése légszimattal (feltétlen elhozás) |
4 | 3 | 2 | 1 | |
9. | Lőtt vad elhozás | 3 | 3 | 2 | 1 | |
Mezei munka összesen | 124 | 88 | 52 | |||
10. | Kajtatás nádban | 6 | 4 | 3 | 2 | |
11. | Lőtt réce elhozása mélyvízből | 3 | 3 | 2 | 1 | |
12. | Irányíthatóság, engedelmesség vízben | 3 | 3 | 2 | 1 | |
Vízi munka összesen | 42 | 30 | 18 | |||
13. | Érdeklődés vad után | 5 | 4 | 3 | 2 | |
14. | Temperamentum, munkakedv, vízkedvelés | 3 | 3 | 2 | 1 | |
Általános vadászati tulajdonságok összesen | 29 | 21 | 13 | |||
MINDÖSSZESEN | 195 | 139 | 83 |