FCI 57/D. sz. 
Az FCI Standard Bizottsága által elfogadott módosítás 

Fordította:  
Weit Péter, Uwe Fischer és Dr. J.-M. Paschoud 
Származása: 
Magyarország , Az érvényes eredeti standard közzétételének ideje: 1936. 

Felhasználása: 
A vizsla sokoldalúan használható vadászkutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használhatónak kell lennie, az alábbi jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. Kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás ill. az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya. Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható. 

FCI Besorolása: 
VII. csoport – vizslák 
1. Szekció – kontinentális vizslák 
Munkavizsgára kötelezett (mezei-vízi vizsga) 

Rövid történeti áttekintés: 
A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel együtt kerültek hazánkba. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már a XIV. századi dokumentumokban is találhatunk. Vadászati jelentősége a XVIII. századtól fokozódott. A XIX. Század végén már vizslaversenyeket rendeztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák is nagyon eredményesen szerepeltek. A fajta fejlődésében ebben az időben valószínűleg más vadászkutyafajták is játszottak szerepet. Szakszerű tenyésztése 1920-ban kezdődött. Az FCI 1936-ban ismerte el önálló fajtának. 

Általános megjelenése: 
Középnagy, elegáns, nemes megjelenésű, zsemlesárga, rövidszőrű vadászkutya. Inkább könnyed felépítésű (csontozat), száraz, szikár izomzatú, a szépség és erő harmóniáját tükrözi. 

Fontos méretarányok: 

• A testhossz kissé meghaladja a marmagasságot. 
• A mellkasmélység valamivel kisebb, mint a marmagasság fele. 
• Az arcorri rész valamivel rövidebb, mint a fejhossz fele. 

Viselkedés / jellem: 
Élénk, barátságos, kiegyensúlyozott, könnyen tanítható. Alapvető tulajdonságai közé tartozik a kiemelkedő kapcsolattartó képesség. A durva bánásmódot nehezen viseli el. Nem lehet sem agresszív, sem félénk. 

Fej: 
Száraz, nemes, arányos. 
AGYKOPONYA: 
Koponya: Mérsékelten széles, enyhén domború. A fejtetőt enyhe homlokárok választja ketté középen, a mérsékelten fejlett nyakszirtcsonttól a stop felé. A szemboltívek közepesen fejlettek. 
Stop: Mérsékelt. 
ARCKOPONYA: 
Orrtükör: Széles és jólfejlett orrtükör minél tágabb orrlyukakkal. Az orrtükör sötétebb árnyalatban harmonizál a szőrzet színével. 
Fang: Tompa, nem elhegyesedő, erős állkapcsokkal, nagyon izmos. Az orrhát egyenes. 
Állkapocs / fogak: Erős állkapcsok tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással, a felső metsző-fogsor hézag nélkül zár az alsó fölé, és a fogak csaknem egyenesen állnak az állkapocsban, a fogképlet szerinti 42 egészséges foggal. 
Pofa: Erős, jólizmolt. 
Szemek: Kissé oválisak, közepes nagyságúak. A szemhéjak jól a szemgolyóra simulnak. Tekintete élénk, értelmes. A szemszín a szőrzet színével harmonizál, a sötétbarna szemek részesülnek előnyben. 
Fülek: Kissé hátul és középmagasan tűzöttek. A fül lebenye finom, a pofához simul, lefelé lekerekített V-alakban végződnek. A fül hossza kb. a fejhossz 3 része. 

Nyak: 
Középhosszú, az összképpel harmonizáló. A tarkó nagyon izmos és enyhén ívelt. Feszes torokbőr. A toroktájék száraz. 

Törzs: 
Mar: Kifejezett és izmos. 
Hát: Szilárd, jólizmolt, feszes és egyenes. Az izomzatnak fednie kell a tövisnyúlványokat. 
Ágyék: Rövid, széles, feszes, izmos, egyenes. A hát és az ágyék közti átmenet feszes és tömör. 
Far: Széles és megfelelően hosszú, nem röviden csapott, a farok felé enyhén lejt, jól izmolt. 
Mellkas: Közepesen széles és mély, jól kifejezett, izmos és közepesen telt szügy, lehetőleg messzire hátranyúló szegycsonttal. A szegycsontnak és a könyökízületnek azonos magasságban kell lennie. A bordák mérsékelten íveltek. A hátsó bordák jól lenyúlóak. 
Alsó vonal: Elegáns ívben enyhén felhúzottan halad hátrafelé, feszes. 

Farok: 
Kissé alacsonyan tűzött, tövénél közepes vastagságú, azután elvékonyodó. Azokban az országokban, ahol a törvény kurtítási tilalmat nem ír elő, a vadászatra való felhasználás érdekében 1/4 rész levágható. Ha a farok nem kurtított, akkor csánkig ér. Kissé kard alakban hordja. Mozgás közben a vízszinteshez közel megemeli. A farok szőrrel jól és vastagon fedett. 

Végtagok: 
ELÜLSŐ RÉSZ: 
Elölről nézve az elülső végtagok párhuzamosak, oldalról nézve függőlegesek és jól a test alá helyezettek. Jó csontozat és erős izomzat. 
Lapocka, váll: A lapocka hosszú, dőlt és hátrafele laposan simul. Mozgás közben rugalmas. Erős, száraz izomzat. A lapocka és a felkar között jó szögellés. 
Felkar: Lehetőleg hosszú és jólizmolt. 
Könyök: Testhez simuló, de nem odapréselt, sem kifelé, sem befelé nem fordul. A felkar és az alkar között jó szögellés. 
Alkar: Hosszú, egyenes, megfelelően izmolt. Erős, nem durva csontok. 
Elülső lábtő: Száraz, feszes. 
Elülső lábközép: Rövid, csak nagyon enyhén dőlt állású. 
Elülső mancsok: Kissé oválisak, szorosan egymáshoz fekvő, megfelelően boltozatos, erős lábujjakkal. Erős, barna színű karmok. Kemény, ellenálló, palaszürke talppárnák. Állás és mozgás közben a mancsok párhuzamosak. 
HÁTULSÓ RÉSZ: 
Hátulról nézve a hátulsó végtagok egyenesek és párhuzamosak jó szögellésekkel. Erős csontok. 
Comb: Hosszú és izmos. A medence és a comb között jó szögellés. 
Térd: A comb és a lábszár között jó szögellés. 
Lábszár: Hosszú, izmos és inas. Hossza közel azonos a comb hosszával. Jó szögellés a lábszár és a hátulsó lábközép között. 
Csánk: Erős, száraz és inas, aránylag alacsonyan helyeződő. 
Hátulsó lábközép: függőleges, rövid és száraz. 
Hátulsó mancsok: mint az elülsők. 

Mozgás: 
Jellegzetes jármódja a lendületes, könnyed, elegáns, térölelő ügetés nagy tolóerővel és megfelelő előrelépéssel. Mezei kereséskor a kitartó vágta. A hát szilárd, a felső vonal nem tér el a vízszintestől. Jól felegyenesedett tartás. A poroszkálás nem kívánatos. 

Bőr: 
Feszes, redőket nem képez, jól pigmentált. 

Szőrzet: 
Szőr: Rövid és sűrű, érdesnek és kemény tapintásúnak kell lennie. A fejen és a fülön vékonyabb, rövidebb és selymesebb, a farok alsó élén szőrzete kissé, de nem feltűnően hosszabb szálú. Az egész testet fednie kell, a has alsó oldala kissé finomabban szőrözött. Aljszőr nincs. 
Szín: A zsemlesárga különböző árnyalatai. A fül egy árnyalattal sötétebb lehet, egyébként homogén. Vörös, barnás és világos árnyalatok nem kívánatosak. Kisebb fehér folt – max. 5 cm átmérőjű – vagy tűzés a mellen, toroktájékon és az ujjakon nem tekinthető hibának. Az ajkak és a szemhéjak színe megegyezik az orrtükör színével. 

Méret: 
Marmagasság: kanok 58 – 64 cm, szukák 54 – 60 cm. 
A marmagasság növelése nem cél, kívánatos a középméretre való törekvés. Azonban a statikus és dinamikus egyensúly és szimmetria sokkal fontosabb, mint a centiméterekben kifejezett méretek. 

Hibák: 
Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának minősül, a hiba értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával. 

Súlyos hibák:

• Nehézkes, limfatikus felépítés
• Kifejezett stop
• Hegyes fang, hajlott orrhát (konkláv)
• Harapófogó harapás, valamint részleges harapófogó
• Túl magasan és elöl tűzött, nem fejhez simuló fülek
• Látható pontyhát, enyhe hajlott hát
• Jelentős mértékben hiányzó mellkasmélység, túl lapos vagy hordó alakú mellkas
• Erősen kifelé vagy befelé forduló könyök
• Laza, lógó mellső lábtő
• Teljesen függőleges elülső lábközép
• Lapos mancsok, szétterpesztett ujjak
• Túlnőtt far
• Erős tehén vagy erős dongás állású lábak állásban és mozgás közben egyaránt
• Nehézkes járás

Kizáró hibák:

• A nemi jellegtől való durva eltérés
• Nem típusos fej
• Foltos orrtükör
• Lógó vagy nyáladzó ajkak
• Előre vagy hátraharapás, valamint ezek összes átmeneti formája
• Egy vagy több fog hiánya (kivétel: 2 PM1; az M3 fogakat nem kell figyelembe venni); A nem látható fogak hiányzó fognak számítanak
• Fogsoron kívüli plusz fogak
• Farkastorok, nyúlszáj
• Világossárga szemek, nagyon laza szemhéjak, ektropium, entropium, distichiasis (kettős szempillasor)
• Kifejezett nyaklebernyeg
• Fattyúköröm
• Súlyosan hibás mozgás
• Nem típusos szőrzet
• Sötétbarna vagy viaszsárga szín, tarkaság, nem egységes szín
• 5 cm-nél nagyobb mellfolt
• Fehér mancsok 
  Pigmenthiány
• Mindenfajta ideggyengeség
• 2 cm-nél nagyobb eltérés fölfelé vagy lefelé

Utólagos megjegyzés: 
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.

FCI 239. sz. 
Az FCI Standard Bizottsága által elfogadott módosítás 

Fordította: 
Weit Péter, Uwe Fischer és Dr. J.-M. Paschoud 

Származása: 
Magyarország, Az érvényes eredeti standard közzétételének ideje: 1966. 

Felhasználása: 
A vizsla sokoldalúan használható vadászkutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használhatónak kell lennie, az alábbi jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. Kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás ill. az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya. Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható. 

FCI Besorolása: 
VII. csoport – vizslák 
1. Szekció – kontinentális vizslák 
Munkavizsgára kötelezett (mezei-vízi vizsga) 

Rövid történeti áttekintés: 
A drótszőrű magyar vizsla a XX. század harmincas éveiben a drótszőrű német vizslával való keresztezés révén alakult ki. Fajtajegyei azonosak a rövid szőrű magyar vizsláéval. 

Általános megjelenése: 
Élénk, zsemlesárga színű, száraz és szikár, a rövid szőrű magyar vizslánál robosztusabb testfelépítésű. Megjelenése egy mindenes vizsla kitartását, munkabírását és igénytelenségét tükrözi. 

Fontos méretarányok: 

• A testhossz kissé meghaladja a marmagasságot. 
• A mellkasmélység valamivel kisebb, mint a marmagasság fele. 
• Az arcorri rész valamivel rövidebb, mint a fejhossz fele. 

Viselkedés / jellem: 
Hűséges, könnyen tanítható, tanulékony, önérzetes, a durva bánásmódot nem tűrő fajta. Vezetőjével kapcsolatot tart, szenvedélyesen kereső, kitartó, jó orrú, szilárdan álló. 

Fej: 
AGYKOPONYA: 
Koponya: Mérsékelten széles, enyhén domború. A fejtetőt enyhe homlokárok választja ketté középen, a mérsékelten fejlett nyakszirtcsonttól a stop felé. A szemboltívek közepesen fejlettek. 
Stop: Mérsékelt. 
ARCKOPONYA: 
Orrtükör: Széles és jólfejlett orrtükör minél tágabb orrlyukakkal. Az orrtükör sötétebb árnyalatban harmonizál a szőrzet színével. 
Fang: Tompa, nem elhegyesedő, erős állkapcsokkal, nagyon izmos. Az orrhát egyenes. 
Állkapocs / fogak: Erős állkapcsok tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással, a felső metsző-fogsor hézag nélkül zár az alsó fölé, és a fogak csaknem egyenesen állnak az állkapocsban, a fogképlet szerinti 42 egészséges foggal. 
Pofa: Erős, jólizmolt. 
Szemek: Kissé oválisak, közepes nagyságúak. A szemhéjak jól a szemgolyóra simulnak. Tekintete élénk, értelmes. A szemszín a szőrzet színével harmonizál, a sötétbarna szemek részesülnek előnyben. 
Fülek: Kissé hátul és középmagasan tűzöttek. A fül lebenye finom, a pofához simul, lefelé lekerekített V-alakban végződnek. A füle valamivel rövidebb, mint a rövid szőrű magyar vizsláé. 

Nyak: 
Középhosszú, az összképpel harmonizáló. A tarkó nagyon izmos és enyhén ívelt. A toroktájék száraz. 

Törzs: 
Mar: Kifejezett és izmos. 
Hát: Szilárd, jól izmolt, feszes és egyenes. Az izomzatnak fednie kell a tövis-nyúlványokat. 
Ágyék: Rövid, széles, feszes, izmos, egyenes. A hát és az ágyék közti átmenet feszes és tömör. 
Far: Széles és megfelelően hosszú, nem röviden csapott, a farok felé enyhén lejt, jól izmolt. 
Mellkas: Széles és mély, jól kifejezett, izmos és közepesen telt szügy, lehetőleg messzire hátranyúló szegycsonttal. A szegycsontnak és a könyökízületnek azonos magasságban kell lennie. A bordák mérsékelten íveltek. A hátsó bordák jól lenyúlóak. 
Alsó vonal: Elegáns ívben enyhén felhúzottan halad hátrafelé, feszes. 

Farok: 
Középmagasan tűzött, tövénél vastag, azután elvékonyodó. Azokban az országokban, ahol a törvény kurtítási tilalmat nem ír elő, a vadászatra való felhasználás érdekében 1/4 rész levágható. Ha a farok nem kurtítható, akkor csánkig ér. Kissé kard alakban hordja. Mozgás közben a vízszinteshez közel megemeli. A farok szőrrel jól és vastagon fedett. 

Végtagok: 
ELÜLSŐ RÉSZ: 
Elölről nézve az elülső végtagok párhuzamosak, oldalról nézve függőlegesek és jól a test alá helyezettek. Jó csontozat és erős izomzat. 
Lapocka, váll: A lapocka hosszú, dőlt és hátrafele laposan simul. Mozgás közben rugalmas. Erős, száraz izomzat. A lapocka és a felkar között jó szögellés. 
Felkar: Lehetőleg hosszú és jólizmolt. 
Könyök: Testhez simuló, de nem odapréselt, sem kifelé, sem befelé nem fordul. A felkar és az alkar között jó szögellés. 
Alkar: Hosszú, egyenes, megfelelően izmolt. Erős, nem durva csontok. 
Elülső lábtő: Száraz, feszes. 
Elülső lábközép: Rövid, csak nagyon enyhén dőlt. 
Elülső mancsok: Kissé oválisak, szorosan egymáshoz fekvő, megfelelően boltozatos, erős lábujjakkal. Erős, barna színű karmok. Kemény, ellenálló, palaszürke talppárnák. Állás és mozgás közben a mancsok párhuzamosak. 
HÁTULSÓ RÉSZ: 
Hátulról nézve a hátulsó végtagok egyenesek és párhuzamosak jó szögellésekkel. Erős csontok. 
Comb: Hosszú és izmos. A medence és a comb között jó szögellés. 
Térd: A comb és a lábszár között jó szögellés. 
Lábszár: Hosszú, izmos és inas. Hossza közel azonos a comb hosszával. Jó szögellés a lábszár és a hátulsó lábközép között. 
Csánk: Erős, száraz és inas, aránylag alacsonyan helyeződő. 
Hátulsó lábközép: Függőleges, rövid és száraz. 
Hátulsó mancsok: Mint az elülsők. 

Mozgás: 
Jellegzetes jármódja a lendületes, könnyed, elegáns, térölelő ügetés nagy tolóerővel és megfelelő előrelépéssel. Mezei kereséskor a kitartó vágta. A hát szilárd, a felső vonal nem tér el a vízszintestől. Jól felegyenesedett tartás. A poroszkálás nem kívánatos. 

Bőr: 
Feszes, redőket nem képez, jól pigmentált. 

Szőrzet: 
Szőr: Drótszőrű, testhez símuló, erősszálú, sűrű és fénytelen. A fedőszőr 2-3 cm hosszú; sűrű, víztaszító aljszőrrel. A hosszú szőrzet nem rejti el a test formáit. Erőssége és sűrűsége révén a szőrnek a lehető legjobb védelmet kell nyújtania az időjárás hatásai és a sérülések ellen. A végtagok alsó részein, a mellkas és a has alsó részén puhább, rövidebb és kissé vékonyabb, a fejen és a fülön rövidebb és egyúttal sötétebb, sűrű, de nem puha szőrzet. A kiálló szemöldökök hangsúlyozzák a stopot. Ez és az erős, de nem túl hosszú (2-3 cm), lehetőleg kemény szakáll a fang mindkét oldalán kiemelik a határozott arckifejezést. A nyakél két oldalán V alakú kefék találhatók. 
Szín: A zsemlesárga különböző árnyalatai. A fül egy árnyalattal sötétebb lehet, egyébként homogén. Vörös, barnás és világos árnyalatok nem kívánatosak. Kisebb fehér folt – max. 5 cm átmérőjű – vagy tűzés a mellen, toroktájékon és az ujjakon nem tekinthető hibának. Az ajkak és a szemhéjak színe megegyezik az orrtükör színével. 

Méret: 
Marmagasság: kanok 58 – 64 cm, szukák 54 – 60 cm. 
A marmagasság növelése nem cél, kívánatos a középméretre való törekvés. Azonban a statikus és dinamikus egyensúly és szimmetria sokkal fontosabb, mint a centiméterekben kifejezett méretek. 

Hibák: 
Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának minősül, a hiba értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával. 
– a hát fölé kunkorodó farok 
– kissé puha szőr 
– kevés aljszőr 
– csekély vagy túl rövid szakáll, pofaszőr. 

Súlyos hibák:

• Nehézkes, limfatikus felépítés
• Kifejezett stop
• Hegyes fang, hajlott orrhát (konkláv)
• Harapófogó harapás, valamint részleges harapófogó
• Túl magasan és elöl tűzött, nem fejhez simuló fülek
• Látható pontyhát, enyhe hajlott hát
• Jelentős mértékben hiányzó mellkasmélység, túl lapos vagy hordó alakú mellkas
• Erősen kifelé vagy befelé forduló könyök
• Laza, lógó mellső lábtő
• Teljesen függőleges elülső lábközép
• Lapos mancsok, szétterpesztett ujjak
• Túlnőtt far
• Erős tehén vagy erős dongás állású lábak állásban és mozgás közben egyaránt nehézkes járás

Kizáró hibák:

• A nemi jellegtől való durva eltérés
• Nem típusos fej
• Foltos orrtükör
• Lógó vagy nyáladzó ajkak
• Előre vagy hátraharapás, valamint ezek összes átmeneti formája
• Egy vagy több fog hiánya (kivétel: 2 PM1; az M3 fogakat nem kell figyelembe venni); A nem látható fogak hiányzó fognak számítanak
• Fogsoron kívüli plusz fogak.
• Farkastorok, nyúlszáj
• Világossárga szemek, nagyon laza szemhéjak, ektropium, entropium, distichiasis (kettős szempillasor)
• Kifejezett nyaklebernyeg
• Fattyúköröm
• Súlyosan hibás mozgás
• Vékony szőr, hiányzó aljszőr, hosszú, puha, selymes, gubancos, göndör vagy gyapjúszerű szőr, hiányzó kefe a végtagokon
• Nem típusos szőrzet
• Sötétbarna vagy viaszsárga szín, tarkaság, nem egységes szín
• 5 cm-nél nagyobb mellfolt
• Fehér mancsok
• Pigmenthiány
• Mindenfajta ideggyengeség
• 2 cm-nél nagyobb eltérés fölfelé vagy lefelé

Utólagos megjegyzés: 
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.