A nemzetközi népszerűségi listán több száz kutyafajta közül hivatalosan is benne van a TOP 10-ben egy roppant elegáns, rendkívül temperamentumos kutyafajta: a rövid szőrű magyar vizsla. Nálam megdönthetetlenül az első három hely örökös birtoklója.
Nagy általánosságban elmondható, hogy talán a földkerekség leguniverzálisabb kutyája e rendkívüli népszerűségnek örvendő nemzeti fajtánk. A mi vizslánk középnagy méretű, nemes megjelenésű, zsemlesárga színű, rövid szőrű mindenes vadászkutya. A szépség és az erő harmóniáját tükrözi. Jelleme barátságos és kiegyensúlyozott. Könnyen és nagy élvezettel tanul. Tekintete élénk, értelmes, ebben van a magyar vizsla „lényege”. Mint mindenes vadászkutya elsősorban az apróvad vadászatokon, de a nagyvad vadászatok során előforduló sebzések kidolgozásában is remek teljesítményre képes. Szárazon és vízen mindent tud ami elképzelhető bármilyen náció vizslafajtáinak munkájában.
Kitűnő vadásztárs a vadászatok közti időben is, ami hétköznapian szólva az okosságából, a rendkívüli alkalmazkodó, kapcsolattartó képességéből adódódik. Ezek a képességek további, szerteágazó munkaterületekre predesztinálják.
A sportkutyázás teljes tabelláján megtalálható a magyar vizsla. Vannak egyedek, melyek kiválóan megállják helyüket field trial versenyeken, villámként cikáznak az agility pályán, kimeríthetetlenek a cane cross kilométerein, ugyanakkor megbízhatóak katasztrófa helyzetekben, kiváló robbanó és kábítószer keresők, nagyon kedveltek mint terápiás kutyák, hogy csak az ismertebb megjelenési területeikről szóljak.
Elsősorban tehát a mi vizslánk vadászkutya, mégis ha most százalékban kellene megmondanom, hogy mennyire vadászkutya és mennyire egyéb, akkor bajban lennék. Nem biztos, hogy tetszik a vadászok igen tisztelt táborának, hogy kimondom, a magyar vizsla a világ egyik legkiválóbb családi kutyája is. Vadász lévén magam is rosszallóan konstatáltam anno a külhoni barátaim, vizslát tartó ismerőseim ebbéli kijelentését. Utána jártam a dolognak Svájcban majd Németországban és el kell ismernem, igazat beszéltek. A családban tagként kezeit magyar vizslák olyan szinten alkalmazkodtak az emberi környezethez, hogy ha nem látom egyszerűen nem hiszem el! Egyik németországi látogatásom kapcsán kedves vadásztársam lakásán éppen egy bokszmérkőzést közvetített a TV. Egykori ajándékom Pinka, már 10 évesen ült a képernyő előtt és nézte a mérkőzést. Mikor az egyik bokszoló háttal közel jött a képen, Pinka azonnal ugrott majd beleharapott a hátsójába és mindig csak oda! Szájtátva néztem mire vendéglátóm a világ legtermészetesebb módján csak annyit mondott: „nem szereti az erőszakot .. „(?!) Szerencsére a kezem ügyében volt a videó kamerám s mivel Pinka módszeresen végig büntette a menetet, rögzíteni tudtam a látottakat.
Azóta nálunk is mindig van ügyeletes házi vizsla, aki ha kell, behozza az újságot, odahozza a papucsot, a csörgő telefont, a TV távirányítót, bármire hajlandó, csak segíthessen.
Ha kiengedem a kertbe, hogy szaladgáljon – mert ugye azt hallani, hogy a magyar vizslának nagy a mozgásigénye – a dolga végezte után kis nyújtózkodás majd rázkódás következik és már siet is be a gazdája mellé, hogy boldogan bújhasson a meleg kéz alá. Ez a melegség a szép barna szemeiből ragyog vissza, nem tudja mondani, de lehet érteni az érzelem szavát.
Ő A MI VIZSLÁNK.
Maróti Béla
A rövid szőrű magyar vizsla, mint vadászkutya
Örökölt nemzeti kincsünk
Bizonyára nagyon sokan örököltek már közülünk. Örököltek könyveket, autót, házat, vagyont, kincset vagy éppen adósságot. Hiszen az adósságot is meg lehet örökölni.
Így vagyunk a magyar vizslával is. Megörököltük, mint nemzeti kincsünket, viszont van adósságunk felé bőven. Hogy mit kaptunk a neves elődöktől örökségül, hogy milyen is a magyar vizsla már I896-ban Cserszilvásy Ákos leírta: „Mert valóban finom ösztönét oda lehet képezni, hogy az ember hajlandó azt legalább is átmenetnek az értelemhez nevezni, és a kinek volt dolga egy remek vizslával, bámulattal tapasztalhatja, hogy vizslája néha oly okosan járt el, oly dolgot hajtott végre, amire ő nem is volt tanítva, tehát szintén azt hiteti el, hogy azt ő maga gondolta ki.”
Hogy mennyire nincs új a nap alatt, most, 2013-ban sem lehetne pontosabban megfogalmazni, mint tette ezt dr. Forti János 1941-ben a magyar vizsláról: „Alaptermészete kedves és simulékony. Oly értelmes és ragaszkodó, hogy valósággal családtaggá tud lenni. Szaglása kitűnő, és szabályosan keres olyan ütemben, ahogyan csak akarjuk. Csupán ízlésünkön múlik, hogy milyenhez kívánjuk szoktatni. A vadat hosszú ideig szilárdan állja. Vízben olyan megbízhatóan és jól dolgozik, mint bármely hosszúszőrű vízmentén felnevelt vizsla. Habozás nélkül fúrja be magát a legnagyobb sűrűségbe. Kitűnő csapázó és nyomtartó, sőt kellő gyakorlattal még vérebet pótolni is képes. Könnyen tanítható, mert nagyon intelligens és könnyen fegyelmezhető, mert alaptermészete az engedelmesség és különben is nagyon hajlékony, ennek folytán olyan vizslát nevelhetünk belőle amilyent akarunk. Becsüljük meg tehát nemzeti kincsünket és szeressük ne csak hazafiasságból, hanem saját jól felfogott érdekünkből is. Mert ez a vizsla ezt mindenképpen megérdemli.”
A kapkodás a vizslázás halála
A kilenc magyar fajta közül a magyar vizslát – mindkét szőrváltozatot – a vadászkutyák közé sorolják. Mindig is vadászkutya volt, és annak is kell maradnia. A tenyésztésének is feltétele az alap- vagy a vadászati alkalmassági vizsga megléte. Ezeken a vizsgákon az Egyesület részéről felkészült szakemberek mondanak ki véleményt a bemutatott vizslákról. Az ő felelősségük, hogy a megfelelő egyedek kerüljenek tenyésztésbe. Véleményem szerint a kapkodás a vizslázás halála. Arra kell törekedni, hogy lassan és szisztematikusan növeljük a követelményrendszert, biztosítva ezáltal a kiváló utánpótlást és a megfelelő törzsanyagot, megteremtve ezzel az alapot a mennyiségi tenyésztést kiszorító minőségi tenyésztésnek.
Egy 1945-ben készült leirat szerint egy vizslának tudnia kell az alábbiakat: „Apróvadat állni, lövésre feküdni és csak karintésre ‘vagy hozd ide’ vezényszóra hozni a lőtt vadat Csapázni kell tudnia, éspedig ha bármilyen nyomra teszem, csakis a csapán menve mélyen tartott orral kell a sebzettet felkeresni (nem szemre hajtani vagy magasan tartott orral keresni azt!), és bármilyen távolságról, ha pihenéssel is, de elhoznia. Parancsra lábnál követni vezeték nélkül és vezetékkel is. Nyúlugrásra azonnal feküdnie kell, lövés leadása nélkül is. Parancsra helyben maradnia bármeddig, amíg érte nem megy a gazdája. Vízbe parancsra bármikor bemenjen, kisebb folyón, patakon átküldve, annak túlsó partján maradjon, és ott keressen addig menve párhuzamosan gazdájával, amíg az vissza nem hívja. Vadat vízből apportírozzon. Nádasba, közel keresve, gazdáját szemmel tartsa. Dúvadat állítani vagy lefojtani, állítás esetén hangosan kitartóan ugatni, hasonlóan ha fára menekült, vagy nem tud hozzáférni. Dermedt nagyvadat kitartóan ugatni, amíg gazdája oda nem ér nagyvad vércsapáján biztosan vezetni, pórázon és anélkül. Mindent apportírozni és gazdájához vinni, ha csak elbírja a rókát is. Ne rágja a vadat, hanem élve adja át azt gazdájának.”
Persze más idők szelei fújtak akkor. Környezetünk, vadászati l ehetőségeink is leszűkültek. Az apróvad mennyisége lecsökkent, területi eloszlása változott. Ezáltal a magyar vizsla munkája is leszűkült, bizonyos értelemben átalakult. Már használják az íjjas apróvad vadászaton és solymászaton is. De ezek mellett is törekednünk kell az előbb felsorolt tulajdonságok, követelmények megtartására vizsgákon és versenyeken is. 1924-ben alakult meg az Országos Vizsla Club (OVC). Hosszú és rögös út vezetett el 2013-ig, mikor bejegyzésre került a Magyar Vizsla Klub KE. A Klub feladatául tűzte maga elé, hogy tovább ápolja a hagyományokat. Már elődeink is megállapították, hogy a magyar vizsla minden kutyafajta közül a legtanulékonyabb.
A jövőt nem adják ingyen
Helyzetünk nehéz, de szerencsésnek mondható, hiszen a háború előtti irodalom szakmailag páratlan könyvei reprint kiadásban újra megjelentek, sőt új könyvvel gazdagodott a vizslás irodalom.
A nagy elődök közül többen még mindig aktívak, a versenyeket, vizsgákat a mai napig megtisztelik észvételükkel. A fiatalabb bírói nemzedék is szívesen segíti a kezdő vizslásokat. Apropó kezdő vizslások! Örömmel látom, hogy egyre többen vannak és vizslájukkal jó eredményeket érnek el.
Kapcsolatunk a drótszőrű szakosztállyal is gyümölcsöző. Szeretnénk a szakmai munkát szorosabbá tenni más vizsla klubokkal is.
Egyesületünk azt szeretné elérni, hogy a világon méltán közkedvelt nemzeti kincsünk a rövid szőrű magyar vizsla úgy küllemében, mint jellemében és vadászati tulajdonságaiban mindenhol egységes, a standardnak megfelelő legyen.
Utoljára, de nem utolsó sorban munkálkodnunk kell azon, hogy saját hazájában is kellő alázattal és megbecsüléssel – elődeink nyomdokait követve – tenyésszék és tartsák ezt a csodálatos fajtát, a mi „sárga vizslánkat”.
Kertész Sándor
A Világkiállításhoz kapcsolódó rendezvény: EURÓPA KUPA – 2013
A rövid szőrű magyar vizsla elismertsége nőttön nő világszerte – nem csak a legnevesebb kiállítások BOG és BIS győztesei között látható, hanem a legnagyobb vadászkutya versenyeken is eredményesen szerepel, akár a Kontinentális Vizslák Világbajnokságán!
Ezek általában un. Field Trialok, sajnos a „mindenes” illetve a „vízi-mezei” versenyek csak Közép-Európában terjedtek el: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország szervezetei rendeznek ilyeneket.
Az alapvető különbség a két típus között, hogy a Field Trial (mezei verseny) elsősorban a lövés előtti munka – egyes esetekben a vad lelövésével és ezután az elhozás megkövetelésével, míg a mindenes típusú versenyeken ezen kívül a retrieverekékez hasonló nehézségű elhozási, illetve a vérebmunkához hasonló vércsapakövetési feladatokat is meg kell oldaniuk a vizsláknak; mezőn, vízen és erdőben dolgozva.
A magyar vizsla mindenes vizsla, tehát az utóbbi típusú versenyeken és vizsgákon kell eredményesen szerepelnie – ez a tenyészcél. Emellett azonban az utóbbi évtizedekben hangsúlyozott szerepet kapnak itthon is a „Fieid Trial” versenyek. Tudomásul vettük, hogy világszerte ez a tendencia, a mi vizslánknak ezeken is bizonyítania kell versenyképességét a többi kontinentális vizsla-fajtával.
Ezen gondolat mentén vállalunk szerepet a magyar vizslás Field Trial Európa Kupa sorozatban a kezdetektől, 1998-tól napjainkig. Ez a verseny tulajdonképpen csapatverseny (maximum öt fős csapatokkal), ahova a vizslaklubok nevezik versenyzőiket. Országonként lehetőség van külön drótos és rövid szőrű csapat nevezésére, vagy összevontan egy vegyes csapat indítására. Természetesen egyéni győztesek is kiválasztásra kerülnek, most már fajtánként és nemenként. Az egyéni Európa-bajnoki címhez a vizslának mindkét versenynapon eredményesnek kell lennie a mezőben, legalább egyszer kitűnő minősítés elérésével. (Ennek értékéhez tudni kell, hogy a mezei versenyeken nem kap minden kutya minősítést – már egy „jó” megszerzése is komoly eredmény.)
A verseny 2 x I napos CACIT Field Trial, un. szóló futamokkal (mert Field Trialt lehet szervezni páros kereséssel is, de az leginkább az angol fajtáknál szokásos), ahol a lelőtt vadat a kutyának meg kell keresni és apportírozni kell. Emellett teljesíteni kell egy mélyvízi keresést és elhozást is, bizonyítva a kutya vízi vadászatokon való alkalmasságát. Egy pontozásos táblázat alapján értékelik a kutyák kétnapos teljesítményét, így kerülnek kiválasztásra a győztesek.
Régebben a résztvevő kutyák küllemét is pontozással értékelték, de egy 20 I l-ben elfogadott módosítás szerint a nevezés feltétele az, hogy a kutya országában tenyészthető minősítésű legyen. Így a végeredmény tisztán a kutya vadászati teljesítményét értékeli.
A versenysorozat harmadik napja egy Derby-verseny, ahol a 30 hónaposnál fiatalabb vizslák bizonyíthatják rátermettségüket, tehetségüket.
Füzesiné Szegvári Zsuzsa
Magyar Vizsla Klub Közhasznú Egyesület
Bejegyezve: Budapest Környéki Törvényszék, Pk.60303/2dI2/1/1, 2013.01.22.
Az egyetemes magyar kutyázás megszületése óta az első önálló rövid szőrű magyar vizsla fajtát gondozó egyesület, melynek zászlaja alá csaknem az ország összes hivatalos tenyésztői és tartói regisztrálták magukat. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete 114 éves fennállása óta mindig kiemelt helyet biztosított kedves hazai fajtánknak. Égisze alatt működött Magyar Vizsla Klub – mint társadalmi előd – adta a tagságot a mára önálló jogi státusszal rendelkező Közhasznú Egyesületnek. Elsők között váltak tagjainkká a legnevesebb vizslás szakemberek, a nemzetközileg elismert küllem és munka bírók, a Föld legtávolabbi szegletében is elismerté vált tenyésztőink és a hazai és nemzetközi megmérettetéseken győztes kutyavezetőink. Alig váltunk „nagykorúvá” és már 47 tenyészálIomás jött hozzánk, ami önmagában is meggyőző erőt jelent a rövid szőrű magyar vizsla fajtatiszta tenyésztését illetően. Egyesületünk a korábbi évek munka és küllem vonatkozású rendezvényein szerzett tapasztalataira építve ismeri a fajta stabilizálódott értékeit és a fejlődéhez szükséges teendőket. A fajtatiszta tenyésztés sikerének alapja a széleskörű genetikai bázis, mely érték mérése kis csoportokra nem bontható.
Felelősséggel csak nagy egyesületben lehet értékeinket megóvni és fejleszteni. A rövid szőrű magyar vizsla fajta gazdájának lenni komoly szakmai és társadalmi erőt feltételez.
Nemzeti kincsünk jó hírét, anyaországi produktumát, tenyésztési eredményeink aktualitásait ismerté kell tenni az egész világon úgy, hogy a magyar vizsla homogenitása egyformán elfogadottá váljon tengeren innen és túl.
Közös erővel dolgozzunk azon, hogy a magyar vizsla kiváló vadászkutya és nélkülözhetetlen társállat maradjon az emberiség történetében.
Maróti Béla
ELNÖKI BEKÖSZÖNTŐ
Kedves Vizslás Barátaim, 2013. január óta új időszámítás kezdődött a rövid szőrű magyar vizsla történetében. Jogerősen bejegyzésre került a Magyar Vizsla Klub Közhasznú Egyesület, amely határozott célként tűzte ki, hogy összefogó szervezete legyen a fajtát szerető szakembereknek és hobbi vizslásoknak.
Ennek érdekében a MEOE-val az együttműködési szerződést 2013. március 20-án megkötöttük és pályázunk az Elismert Tenyésztő Szervezet (ETSZ) címre valamint létrehozzuk szakmai szervezeteinket, pl. Tenyésztői Tanács, Vadász Munkabírói Tanács.
Igyekszünk mindent megtenni a fajta és a fajtát szerető gazdák érdekképviseletében!
Szeretettel várunk minden kedves „vizslást”!
Bővebb információt a klub honlapján, www.magyarvizslaklub.hu-n találnak!
Glavatity Gábor